Hattyúk tava alvó gyönyörű clack undina. Csajkovszkij Hattyúk tava (töredékek, leírás). Csajkovszkij, "Álmodozó szépség" balett malyuki számára

A "balett" szót olaszul táncnak fordítják. A jelmezek, a dekorációk, a zenekar – minden arra való, hogy a kukucskáló szemeket megvadítsa. De hogyan lehet megérteni, mit akarnak a balett-táncosok tanulni a roux-tól? A bőrszínházi akciónak van egy kisfilmje, egy forgatókönyve. Vint libretónak hívják.

A zeneszerző P.I. Csajkovszkij a 19. században, miután megírta a "Szép alvó" című balettet. Rövid zmist, a yogo librettója saját allegóriájukban hordozza a Tse kazkova іstorіya tündér gonosz varázsát, hogyan aludt el a hercegnő a szerető elbűvölő csókjára.

A teremtés története

Pjotr ​​Illics Csajkovszkij zeneszerző kreativitását nagyra értékelték diáktársai. Szimfóniák, balettek, zenei miniatúrák vitték be a fenséges bámulatos termeket, és csobbanások viharát látták.

Ljubov arra sarkallta a birodalmi színházak igazgatóját, hogy kreativitásra menő kabócajavaslatot alkosson. Charles Perrault Dekіlka meséi egyesülnek történetszálés írjon egy új balettet a Nagy Színháznak.

Csajkovszkij élvezte az ötletet. Elégedett vagyok, miután elolvastam a leendő balett kazah librétóját. Ez a fantasztikus padlótörténet megfojtotta a zeneszerzőt, hogy maga a zene áradt a tollából.

Az „Álmodozó szépség” balett, kisfilm és zene – mesék, képi dekorációk csodálatos előadása,

A balett a mi időnk

A balett premierje 1890 szeptemberében volt a Mariinsky Színházban (Szentpétervár). Több mint száz év telt el azóta, de a Szép alvó még mindig népszerű. Ezt a balettet a regionális színházak Nagyszínpadán lehet táncolni.

Szentpétervár közelében, az Ermitázs Színház színpadán 2009-ben jelent meg először a "Szépség álma". A következő dolog, amit tudni kell, hogy a város számozása a csarnok közelében található, ahol a szemek lesnek. A palánták átvitelének nagy hagyománya. Ezért az „Álmodozó szépség” című balettet az Ermitázs Színházban bármikor megcsodálhatja, amikor a terem megérdemli.

Jó tudni, hogy a koreográfia gyakorlatilag változatlan maradt. Її a legendás Marius Petipát a premier elé helyezi. Ettől az órától kezdve különböző vidékek, városok, régiók balettmesterei adták hozzá a magukét. Kissé megváltoztatták a kis táncot, javították a deakih ruhіv. Ale, Petipa koreográfiájának vad stílusa megdermed a balett új produkciójának bőrén. Akinek a táncművészetről alkotott nézete klasszikussá vált.

Csajkovszkij, "Álmodozó szépség" balett malyuki számára

A színházi tevékenység mindig számos megbeszélés tárgyát képezi, új kreatív ötleteket spryyaє. A kazkovy-balett a gyermeki lélek alapja. A festészet órákon az iskolások képeket készítenek a cselekmény motívumaiból. A színházi csoportok számára elérhető vistavi létrehozása folyamatban van.

A "Beauty's Slyacha" balettet a globálisan felvilágosult iskolákban mutatták be. Kisfilm, zene, a videó videóanyagainak áttekintése, valamint a hallgatók tudásának eltüntetése az elit művészetbe.

Használat kezdeti anyag zeneiskolák számára A mellékelt csúszdák énekhangszeres hangjegyekre lettek adaptálva. A CD-k a balett fő témáit tartalmazzák.

A kicsiknek szánt gazdag gyermekkertekben zenés mesét mutatnak be zenére és a Csipkerózsika cselekményére alapozva. Hallgatás után maguk az óvodáskorú gyerekek próbálnak méltóvá válni. Három sorral, csillogással próbálnak a kicsik magukba nézni a művészetben.

"Alvó szépség". Rövid zmist

A balett librettóját a császári színházak igazgatója, Ivan Vszevolozsszkij írta. Charles Perrault eredeti fémmatrica története. A jó és a rossz örök konfliktusa két varázsló - a Lilac Fairy és a Carabosse Tündér - képének ábrázolásában. A szépség felébredése az álomban a kohanny diadalának erejét szimbolizálja.

Fantasztikus jelenetek, elbűvölő átalakulások – látszólag minden költői. Tom „Álmodozó szépség”, balett P. I. Csajkovszkij sikeres zeneszerzővé, koreográfussá, forgatókönyvíróvá válik. És már száz éve ne hagyja el a színpadot, mivel a fényművészet felcserélhető remekműve lett.

Prológus

Perebuvayuchy az út szélén (Franciaország, Tureccsina, Grúzia), Csajkovszkij „Álmodozó szépség” című balettjét írja. Zmіst, dіyu vistawi rozpovidat azok, akik a kazah országban élnek.

A palotában szent - Aurora hercegnő népe. Florestan király és a királyné vendégeket kért. A Lilac Tündér és 5 varázsló áldja meg az új embereket. її n'yatma ajándékozása szükséges kapacitásokat. A tündérek Candid, Fleur-de-Farin, Krykhitka, Kanarka, Violant felajánlják magukat.

És közvetlenül a hercegnő előtt jött egy Sziréntündér pokla, mintha a Carabosse nevű gonosz boszorkány termének traktusába érkezett volna. Hívja a királyt és a királynőt, amit її nem kért szentül. Vaughn bosszút akar állni. A kedves varázslók inspirálnak, kérlek, ne tedd tönkre a fiatal hercegnő részesedését. Ale gonosz Tündér Carabosse szerencsétlen. Kiáltja a gonosz erőket, és megidézi, hogy Aurora, kezével az orsóban, meghal.

Ebben a pillanatban a Sziréntündér, mivel nem múlta felül jóslatát, megszavazza, hogy a hercegnő ne haljon meg. Nyert csak aludni gazdag sziklákon. A rossz soha nem győzheti le a jót, és a Tündérkarabosse nem tud belépni.

Persha nap

Hogyan menekülhet meg egy hercegnő egy szörnyű átok elől? Az „Álmodozó szépség” balett folytatja rozpovidját. Az első nap rövid zmistája emlékeztet arra, hogy 20 év telt el. Minden közelebb van, amíg a hercegnő újra jóllakik, ha gonosz jóslat jön.

A palotában három előkészület van a szent napra. A falusiak virágfüzéreket fonnak. A névadó Chotiri - az Aurori kezére pályázó - dicsekszik. Feltámadásod napján nevezd meg azt, akiből boldog modell-férfi lesz.

Aurora siess és légy szent. Vaughn szívesen táncol, és kész mosolyt csalni a bőrnevére. Ale szív її mormolás, a hercegnő nem szereti a kívánt jelentkezőt.

Izzadság, átöltözik, belopakodik Tündér Carabosse palotájába. Vaughn ajándékot is készített. A hercegnő, nem tudván a szennyről, ördögi ajándékot nyit. Az orsót a kvіtіv közepén temették el. Aurora, aki nem emlékezett a jógára, véletlenül megszúrta az ujját. A légyből az apákra vetik magukat, de azonnal holtan esnek el.

A diadal Carabosse, eljött a її év, és eljött a prófécia - a hercegnő meghalt. A Sziréntündér megpróbálja megnyugtatni a vendégeket. Vaughn chaklunstvo-ját készítette elő - zanuryu álmában Florestan király teljes ajtójának királysága. Amint megjelenik a hős, az a jóga kokhannya felébreszti a hercegnőt, її batkіv, akaszd fel a palotát.

Másik nap

A „Dreaming Beauty” egy fantasy, kazkovy balett. Ehhez egy újabb diї kezdete előtt száz év telt el. A Sziréntündér keresztelője, Desire herceg, rókában rúd. Yomu egyedül akart járni, kinevezni. Vin már felnőtt, és eljött az óra, hogy megválasszák a csapatot. Ale Prince nem tud vibrálni. Yogo szív beszélni.

Megállíthatatlanul a rókánál megjelenik a Sziréntündér. Szeretné tudni, hogy Desire herceg kit választ a csapatba. A Khreschennik őszintén bevallja, hogy a felesége nem kedves neked. Aztán a Tündér kimondja a hercegnek, hogy ismerje meg a jógát egy másik tettestől. Vaughn megszólítja Aurori szellemét. Az ellenségek hercege egy lány szépségével és kecsességével. Az Ale Fairy nem engedi, hogy inspirálja Aurorit, hogy elakadjon. A herceg bűnös, hogy tönkretette számára a királyságot.

Az alvóvár, körös-körül a ködben, fűrésszel és pókokkal vágta. Desir herceg óvatosan körülnéz. A Raptom a Fairy Carabosse. Ez a herceg nem alkalmas arra, hogy felébressze Aurorát. Úgy néz ki, mint egy verés, Carabosse lezuhant. Felszáll a köd, Desiree fojtogatja a hercegnőt, hogy feküdjön le. Egy kokhannya csókja – és megtört a gonosz varázslat. Aurórát kidobják, és egyszerre kidobják belőle a királyt és a királynőt, az egész ajtót.

A hős egy dovgoochіkuvana-t kér a városért - a hercegnő kezét. Florestan király megáldja a fiatalokat. Az előkészületek már az esküvő előtt elkezdődnek.

Apoteózis

A gonosz varázslatok terjednek, a béke és a jóság győzedelmeskedik. Desir és Aurora buliján eljön a személytelen, csizmás Keith és Kékszakállú hercege kíséretével. Chervona Hat azt Szíria Vovk. Fehér bél és kék madár. Popelyushka, hogy a herceg Fortune. Eljöttek a Fairy Srible, Zafírok, Gyémántok, Arany partijára. Szerencsére ez az öröm árad a palotában.

Petro Illics Csajkovszkij nagyszerű zeneszerző, aki a világi zenei kultúra történetének korszakává vált. Csajkovszkij élete a megszakítás nélküli, hanyag gyakorlás látványa. Zeneszerző-szimfonikus , csodaoperák szerzője Csajkovszkij az ügyeletes zeneszerző művéről tanár, kritikus-publicista, karmester . A jóga kreativitás fő gondolata az tiltakozás és keserves harc ellen sötét erőkélet, scho sporuzhuyut megy az út az emberek a boldogságot . Csajkovszkij okhopil kreativitása Mayzhe minden zenei műfaj , közülük néhány közül a legnagyobb helyet a legnagyobb foglalja el - opera és szimfónia . A bűz ismerte a zeneszerző leghíresebb művészi felfogását, amelyben - az ember belső világának mély folyamatait, a lélek szellemét hajtogatva, mint rozkrivayutsya meleg és feszült drámai zіtknennyah. Ezekben a műfajokban azonban Csajkovszkij zenéjében van egy kifejezetten mámorító intonáció. éneklő, lírai, narodzhena bezpersednіm viraz emberi érzékek és hogyan lehet tudni olyan nagyon besserednіy vіdguk egy hallgatótól. Csajkovszkij pratsyuvav i a régióban kórus (beleértve a spirituális ) zene, énekegyüttesek írása , zene drámai előadásokig . Csajkovszkij hagyományai a különböző műfajokban S. Taniev, A. Glazunov, S. Rahmaninov, A. Skryabin, radjanszki zeneszerzők műveiben találták meg a folytatást. Csajkovszkij zenéje, amely elvonta életének elismerését, elképzelte a 19. századi orosz élet és kultúra fenséges korszakát, minden ember megtestesítőjévé vált. A Її zmіst univerzális: teljesen le vagyok döbbenve az élet és halál, a szerelem, a természet, a gyermekiesség, a navkolishnogo bututu, az orosz és a könnyű irodalom képeitől - Puskin és Gogol, Shekspera tae orosz Dante fele XIX c. Csajkovszkij zenéje, amely magában foglalja az orosz kultúra nagyon dédelgetett minőségét - az emberek iránti szeretetet és együttérzést, az emberi lélek nyugtalan suttogásának furcsa furcsaságát, a gonosz iránti engedetlenséget és az égető jóságot, a szépséget, az erkölcsi alaposságot, - feltárja a mélységet a kreativitás hangjai. Dosztojevszkij, I. Turgenyev és A. Csehov.

"Hattyúk tava"

Cselekmény

A Volodarnaya hercegnő kastélyának parkjában a barátok keresik a herceget Siegfrieda . Kezdje újra szentül. A fanfár hangjai alatt megjelenik a hercegnő, és elmondja Siegfriednek, hogy holnap a borbálon választhatok nevet. Sigfrid zavarban van: nem akarod elmondani magadnak, amíg a szíved szabad. Nappal láthatjuk a hattyúkat elrepülni. A herceg és a jógabarátok befejezik az öntözés napját.

Hattyúk úsznak a tavon. A kápolna romjaihoz vezető parton Siegfried és Benno misztikusai érkeznek. Büdös hattyúk, egyikük aranykorona fején. A Myslivtsі lő, a hattyúk egyesülnek a neushkogenimivel, és a varázslatos fényben gyönyörű lányokká válnak. Siegfried, akit a hattyúk királynőjének szépsége imádott Odetti , hallás її sumny rozpovid azokról, mint egy gonosz zseni elvarázsolja őket. Csak éjszaka duzzasztja ki a bűz a megfelelő pillantását, és a nap leszállásakor ismét madarakhoz sereglenek. Chaklunstvo erőt vesz, szeretne beleszeretni egy fiatal férfiba, aki még nem esküdött hűséget senkinek, és megmenti a hűségét. Az első váltásnál megjelennek a lányok hajnalai a romoknál, és a hattyúk már köpködnek a tavon, mögöttük pedig repül a fenséges madárijesztő - a gonosz zseni.

Bál a kastélyban. A herceg és a hercegnő vendégül látják. Siegfried a hattyúk királynőjével kapcsolatos gondolatoktól, a jelenlévők egyike sem érzi a szíved ízét. Dvіchі hang trombita, yakі mesélni az érkezés új vendégek. Ale, a pipa tengelye holdbéli volt a harmadikban; Rothbart arca érkezett lányával, Odile-val, aki teljesen hasonlít Odette-re. Herceg, remélem, hogy Odile és a hattyúk titkos királynője megfelel neki. Hercegnő, bachachi eltemeti a herceget egy gyönyörű vendéggel, megsüketíti Siegfried nevű és zadnuє їхні kezét. A bálterem egyik ablakában megjelenik a hattyú-Odette. A її pumpálása után az értelem hercege szörnyű csalás, de igazságtalanul félreértették. Ochopleniy zhakhom, a herceg a tóhoz fut.

Tópart. A hattyúlányok ellenőrzik a királynőt. Odette vbіgaє vіdchaї vіd a herceg kedvéért. A tó vize mellett próbál rohanni, barátai próbálnak megnyugodni. Megjelenik a herceg. Vіn esküszöm, hogy Odіllії bachiv Odette és csak erre mondta ki a végzetes szavakat. Vin kész azonnal meghalni tőle. Tse chuє gonosz zseni keres madárijesztő. Egy fiatal férfi halála a szerelem kedvéért, amíg Odetti el nem hozza a halált! Odette futni a tóhoz. A gonosz zseni megpróbálja hattyúvá alakítani, nehogy megfulladjon, de Siegfried megküzd vele, majd a kohana után vetjük magunkat a vízhez. A madárijesztő holtan esik le.

"Luskunchik" balett

A teremtés története

Cselekmény

Szent este a házban Silbergauziv . A vendégek a szentbe mennek. A hallba mutasd be Clara, Fritz azok a kis vendégek. A bajuszokat kopott yalinka fojtogatja. Ajándékadás gyerekeknek. Év napja b'є pіvnіch, a többivel pedig їkh ütés Clary Droselmeyer pokolja. Vmily mester, vigyen ajándékba fenséges mechanikus lyalkat - Marchitante, Katona, Harlequin és Colombina. A gyerekek szívesen búcsúznak a jóistentől, ale Zilbergauztól, attól tartva, hogy a bűz ajándékokat hoz, megparancsolják, hogy vigyék el az irodájából. Clara és Fritz gyötrelme nyomán Droselmeyer viymaє egy vicces kis Luskunchik rajból, és borsót mutasson, mint az a grizzle. A gyerekek örülnek egy új játéknak, majd áthegesztjük. Fritz összetöri a Luskunchikot, hogy a legkeményebb borsót terítse, a Luskunchik pedig széttöri a rést. Fritz kétségbeesetten rádobja Luskunchikot a szőnyegre, de Klára felemeli a jógát, megöli, mint egy kisgyereket, lefekteti egy szeretett lyalka ágyára, és egy szőnyegen torkollik. Zilbergauz a létfontosságú bútorokat hibáztatja, hogy uralkodjon a hálószobában. A táncok végeztével a gyerekek aludni kezdenek. A vendégek és az urak szétszélednek. Havi fény hull az üres terem ablakára. Klára belép: nem tud elaludni, mert viharos Luskunchik miatt. Érezhető a shurkhit, a biganina és a rongyok. A lányok kezdenek félni. Be akarsz menni, de a nagy jelenév elkezdi az órát. Klára zsákolni, hogy leváltsa a baglyot annak évfordulóján, amikor Droselmeister ült, aki krillekként hadonászott a kapitány csapjaival. A száj oldaláról a tüzek pislákolnak - a medvék szemei, amelyek betöltik a szobát. Clara Luskunchik ágyához rohan. Yalinka növekedni kezd és fenségessé válik. Lyalki életre kel és elfut a perelyaku elől. Buduyutsya mézeskalács katonák sorában. Megkezdődik a csata a medvékkel. Luskunchik, felkel az ágyból, villámgyorsan bünteti az ütemet. Nyílnak a dobozok bádogkatonákkal, Luskunchik serege a harckocsinál lesz. Misache megtámadta Misát, a katonák merészen ellenálltak a rohamnak, az egerek pedig előrevonultak. Ezután a Medvekirály beszáll a párbajba. Vin már Luskunchik megölésére készül, de Klára elveszi a kis csipkét és jógával dobja a királyt. Luskunchik, hogy megsebesítse Yogo-t, és akkoriban a túl sok háborútól, hogy a csatatérről éljen. Luska csupasz karddal a kezében Clarihoz megy. Vin gyönyörű fiatalemberré változik, és megkéri a lányt, hogy kövesse őt. Sértődött hovayutsya a gіlkah yalinka. A terem átalakul téli erdő. Nagyszerű műanyagokkal esik a hó, emelkedik a kurtovin. A szél táncoló hópelyheket fúj. Lépésről lépésre alábbhagy a hideg, a holdfényben megrázóan szikrázik a hó. Kazkove misto Konfityurenburg. A Maláták Palotájában Tündérdrazsé és szamárköhögés hercege, hogy ellenőrizze Clary és Luskunchik herceg érkezését. Minden elő van készítve ahhoz, hogy az urociszta fogadhassa a legkedvesebb vendégeket. Klárát és Luskuncsikot egy aranyozott mérlegből készült tunikában öntik a folyóba. A bajusz komoran meghajol. Clara megdöbbent a hely gazdagságától, amely elterjedt előtte. A luskunchik elmondja, hogy Clara esküvel megy férjhez. Szenten kezdődik, amelyben a Maláta Volodarka sorsát a Tündérdrazsé, Matinka Zhigon és más kazah karakterek veszik át.

Balanchine: Csajkovszkij balettzenéje olyan csodálatos, akár egy opera: aludhatsz! Vegyük úgy, mint egy pas de deux-t – például a „Hattyúk tavából”, vagy akár Csajkovszkij zseniális balettkeringőiből –, ezek a dallamok teljesen énekesek. Milyen csodálatos téma a „Hattyúk tava” keringő középső részében! És a keringő a "Csipkerózsika" első felvonásából – skilki új bájban és boldogságban! És a Buzka Tündér dallama, ha istenien szólnak a vonósok, és lágyan hamut adnak a francia kürtök akkordjaikkal! Én yakbi minden tse aludni, zseniális lenne! Csajkovszkij balettjeiben a tánc tiszta elégedettség. Ismerem Tse-t, magam is táncoltam velük. Csajkovszkij zenéje egyedülálló módon segít: fellépsz a színpadra - és egyszerre kimész, minden könnyű, repülsz.

Volkov: Csajkovszkij kora ifjúsága óta szerette a balettet. Modest testvér így írt Camille Saint-Saens zeneszerző Moszkvába érkezéséről, aki partnere volt Csajkovszkijjal: És egyszer a télikertben, bazhayuchy dicsekedni az egyik előtt az egyik művészet, bűz a színpadon a télikert terem "vikonali" egy kis balett "Ga-

Latea és Pygmalion: Saint-Saint, negyven rokiv, buv Galatea és a szobor szerepét felülmúlhatatlanul összefoglalva, Csajkovszkij, harmincöt, Pygmalion szerepét vállalva Mikola Rubinshtein a zongoránál, a zenekart helyettesítve.

Csajkovszkij barátja, Herman Larocse rájött, hogy Csajkovszkij balett előtti szerelme nem jellemző az orosz értelmiségre; Laroche leírta, amit 1869-ben mondott neked, az egyik leglenyűgözőbb és legkiterjedtebb orosz újságíró: „Darma, te így idealizálod a balettet. A balettet arra használják, hogy lerombolják az idősek elhalványuló szenvedélyeit. Laroche emlékezett Csajkovszkij reakciójára: „Ha megpróbáltam elmondani Csajkovszkijnak, hogy a legtöbb puristák a balett megszállottjai, mintha a nyugalom és a jóság láttán, Csajkovszkij csodálkozva nézett rám: „A balett a legártatlanabb, a legerkölcsösebb. misztikus dolgok.új gyerekek?

Balanchine: Csajkovszkijra alkalmas vagyok! És a régi órákban tényleg úgy nézz a balettre, mint a folyó feloldására. Nyilván voltak balettománok, az ilyen táncok nem csattogtak, hanem csak a gránáttáncosok. Délután a Mariinsky Színház dohányzójában ültek, és megbeszélték kedvenceik fogadását. És a szolga külön jött, hogy ugyanabban az időben lesz egy ilyen-olyan serpenyőből szóló kohanka. Aztán a serpenyő felállt, és a dobozához lökött, hogy „Bravó!” kiáltson.

Régen nem voltak kritikusai a balettnek. Ha balettről írtak, mindenki a szexualitás felé terelődött: leírták, hogy a táncosoknak nyakuk, karjuk, lábaik vannak. Szentpétervárnak van egy olyan híres kritikusa, Yakim Volinsky, jól ismerem a jógát. Már akkor is megszerettem a balettlányokat, és az egészből kidolgoztam egy balettelméletet: mi van egy balett-szarnak - a ceerotica túl vékony. Leírja, hogy a jóga kedvenceinek milyen nagyszerű stegna. Más kritikusok pedig lefestették a balerinák paplanjait, mert a bűz ezekben a hölgyekben élt. Híres pétervári baletománok voltak. A farkasok már meghaltak. Most könnyű rajtuk nevetni, de elképzelni lehetetlen őket. Szentpétervári dívák jógo boules, eredeti, most már nincsenek ilyenek.

Csajkovszkij zmalku buv perekonany, scho balett - független művészet, egyenlő másokkal. Ez száz éve volt! És a legtöbben csak egy időben jönnek megnézni, mit. Emlékszem, az amerikai atyák tiszteletben tartották, hogy a balettiskolát itt el kell hagyni. És hogyan néz ki a balettiskola, mint egy musical? Csodálkozik oldalról: a legények a lányokhoz közel táncolnak, talán állandóan büdösek a trágárságra gondolva. Valóban, ha táncolsz, nem hibáztatod az erotikust. Szívesen! Erről a filmről nem lehet buti, zovsіm! Tánc – olyan csavart a jobb oldalon, olyan gazdag egyszerre és erő. Ha elkezdi a pratsyuvatit - minden jóság elveszett. Nyilvánvalóan a corps de balettben lehet tudni valami lányosat és viszonyt kötni vele, de egy jó színházi balerina nem gondol a szexre - sem a színpadon, sem a színfalak mögött.

A jelenet a szexet mutatja be. Belépsz a színpadra - és odarepülsz hozzá, és ott vagy - húzd meg a kezed, dobd el magad. Köd van a szemedben! Ti її mayzhe nem bachish. És meg kell shopit és pіdtremati. Ez fontos. Ez tiszta technika, de a chi nem szex.

Kijöhetsz a teremből, hogy a színpadon lévő ember összetörik, ha megfogod a balerina kezét. Mi van a tsmu є shchos khtive-ban. Nincs semmi! Vіn megpróbálja felépíteni a jobb oldalát. A balett táncosnője női táncok kísérője, a másik fele. Ezért úgy tűnik - "podtrimka". Egy férfi támogat egy nőt, de ne viseljen csit. Tse tánc, de a chi nem szex. Tsі dvі beszédі mаut de narіzno.

A balettmániások ezt nem értették, és ennek eredményeként tragédiák is elhúzódtak. Szentpéterváron Lida Ivanovával táncoltam, egy csodálatos balerinával, aki már tehetséges volt. Vaughn bula garna, troch povnenkaya, ale rendben van. Vele könnyű, szórakoztató volt gyakorolni. Neki írtam a Sumny Waltz-ot Sibelius zenéjére. Egyszerre, ha a Sumny Waltz-ra tippelek, akkor arra tippelek, hogy talán fösvény volt, de mindenkinek jobb volt. Lida Ivanova kis sikert aratott a Sumny Waltzban. Tse buv її koronaszám, її kúpos. Konik Gorbokonik! Lida a beszéd előtt a "A kis púpos ló" című balettben táncolt Perlinának.

її ismerem a zmalkut, mindig is olyan voltam, mint én. Ugyanaz a gyerek vagyok. Annyira kicsi vagyok, hogy „kis oroszokat” írhatok a lapokra, szeretném így hívni az ukránokat, de grúz vagyok. Lida a kis tündért és Bila Kіshechkát táncolta a Csipkerózsikában,

majd a klasszikus trió a "Hattyúk tavában". Vaughn egy csoda tündér Krihit volt! Táncoltam vele Lev Ivanov "Bájos fuvolájában" Drіgo zenéjére.

Lida szeretett aludni, néha elkísértem Glinka románcaira. Híres színészek elvtársak vele - Kachalov Hudozhnyból, Mihailo Csehov. Nyilvánvalóan shanuvalnik voltam a felsőbb hatóságoktól. Tse és katasztrófát okozott.

Ha mi - Zheverzheeva, Shura Danilova, Efimov és én - a kordont választottuk, Lida Ivanova kicsi, hogy velünk tartson. Nem sokkal a kijárat előtt az egyik chanuvalnik, Lydia megmozdult її, hogy meglovagolja a finn árvizet a motorcsatornán. Vіn buv nagy ember a Csekában. І vіn zavzhd velünk, velünk eszik, kezelt minket, sok időt tölt velünk. Emlékszem, megcsókoltam Lida vállát. Egy újnak viszonya van vele - nem kohanna, hanem egy balett-táncos. Ez olyan könnyű!

Öten voltak. A choven naїhav egy nagyszerű gőzhajó. Chauvin szétvált, Lida Ivanova megfulladt. Szerintem mindent összekovácsoltak. A bűz nem kis zіtknutis: a gőzhajónál egy óra az égés. Aztán Lida csodával határos módon úszott. Jobb oldalon a redőny beszorult, nem volt megfelelő vizsgálat. Úgy éreztem, Lida tudja, milyen nagy titok, її nem akarta beengedni Zahidba. Gondolt - hogyan її pozbutisya? Én, talán, vyrishili pіdlashtuvat szerencsétlen vpadok.

Volkov: Laroche, 1893-ban ezt írja a rocknak: „Nem mondom, hogy Csajkovszkij baletomán. Nem érzem az új speciális kifejezéseket, a kshtalt "elevatsіy", "balon" csak. Elfogadható, qi szavak qi

Tudtam valami újat és felismertem, de kevésbé sejtettem róluk Csajkovszkijt, hogy tanuljak a legfinomabbak tudatlanságából. Vtіm, Csajkovszkij elmagyarázta nekem, hogy egy ilyen balerina rob pas de cheval. Nem mondom meg, hogy pontosan meddig ment ez a „nig mechanizmusának” ismerete; Esztétikai értelemben Csajkovszkij a balett vezetője és a balett mestere... Mély znevago-val döbbent rá a vulgaritásra, amely csak az elégedettség kedvéért csodálkozik a meztelen táncosokon.

Balanchine: Szerintem: ahhoz, hogy elvigye a balett elégedettségét, még tudni kell egy kicsit, hogyan kell visszariadni. Meg kell érteni a baletttechnikát. Glyadach tanultabb lesz, hiszen ismerjük a balett szakkifejezéseket. Ale, zvichayno, smut - anyaszem szükséges! Ha forgatja a szemét, akkor a kifejezések nem olyan fontosak. Nem tudom, mi az a „magasság” vagy „balon”, a szemű ember megérti – jó rosszul táncolni a chi-t. Mi nyilván nem csak kedvesen, hanem százszor még szebben igyekszünk táncolni - ugyanazt és a leghíresebb kinézetű táncot, ami jó.

A balett egy robot íve, mind fizikailag, mind romantikusan. Kolosszális koncentrációra van szükség. Mondom, hogy nekem a balettosoknak olyan a robot levegője, mint a rendőröknek: az egész óra készen áll, az egész óra munkában van. Ale, bachite, a rendőröknek nem kell őröknek lenniük, amikor mennek! És minden trükkünk a munkának köszönhető, hogy az embereket elfogadják, hogy a közvélemény azt gondolja: a tengely klasszikusabb, mint a tudomány. És a táncosnak egy órán keresztül ki kell állnia a nyomás mellett, és gondolkodnia kell - mint egy pidder -

te balerina vagy. A kéz ugyanakkor kemény és puha. Én vezettem a balerinát, rendeztem, kéz a kézben mentem. Mindenre szükség van az éberséghez! І akire mi helyőrség nézünk!

A színházunkban pedig izzadni fogunk, ami fontos, hogy a tánc ne térjen el a zenétől. Más színházak – nem érdekli őket. A táncosok improvizálnak a színpadon, úgy tesznek, mintha mindent, ami nekik illik, a zenekar pedig húzódik mögöttük, hangosabban játszik, ahogy a táncosok ügyesek. Színházunkban minden fix, minden ki van rakva: hányszor fodrásznak, felfelé, lefelé - minden biztos. Pontosabban lejjebb az opera bovánál. Ott spіvaki sobі іnоdі az ördög tudja, mit engednek meg, biztatnak, de їm sruchno. Ale, ne aggódj! Ahogy von Karajan egy másik hírességként vezényel, ugyanazok a párok már nem tudnak aludni, mintha akarnának, hanem énekelnek, ahogy a zeneszerző mondja.

Tisztán gyakorolunk, de ez még fontosabb. Axis Susan Farrell - tiszta tánc, a nap bocsánata. A balerina sminkelhet, ne hagyjon semmit. Isten látásának tisztasága ugyanaz, mint Farrellben, Kiri Nikola-ban. Anton Rubinstein csodával határos módon vésett a zongorára, de hamis hangjegyek tömege bravó. Vin azt mondja: "Yakby me fizettem egy fillért egy hamis bőrcéduláért, bimilliomos voltam!" Nem vagyunk Rubinshteini, tiszta pratsyuvatira van szükségünk. Megpróbálom elmagyarázni a fiataloknak. Nagyon sok fiatal balettünk van, ezeket választottam. Mint a varázslat, rezegjen úgy, hogy tisztességesen nézzen ki a színpadon, mint idős ember, negyvenig felléphessen.

Tudom, hogy a tse-ről nem szokás beszélni. Ale dance – tse fiataloknak, itt semmit nem lehet csinálni. Ha eléri a negyvenet - fontos, hogy táncoljon. Lehetséges, hogy egy másik szakmában negyven éve - a semmi ára. És van egy régi is. Balett - Tse Yak Boxing. Mohammed Ali végig verte, de még mindig fiatal buv. Ez a beszédek természete. Tengely és lovak: tririchki garni, és ha p'yat, akkor nem ugyanaz.

A táncosoknak több sérültje van. Farrell nem tudta táncolni a tsiliy rik-et. Pontatlanságok voltak a lábában. Vaughn a lábára esett, ó, talán egy ideg csípte meg. Sokáig nem tudtam táncolni. Angliába mentem, ahol volt egy kedves sebész, aki ideget vágott. Nini gazdagabb.

Nyilvánvalóan a mi jogunkon a vishkil sokat jelent. D tengely "Amboise-papa – tanulok, színész vagyok, jól nézek ki, mindent jól csinálok, de nem tudok csak úgy sétálni a színpadon. Vіn navіt not mozhe stribati.

De ki mondta, mi kell a balettnek, hogy egész életében táncoljon? Tánc kell, a dokk energia. Az ember maga bölcs, hogy aki korábban dolgozhatott volna, annak most nincs ereje. Tse élet. Az életnek van egy keze, aztán a másik.

Ez egy ilyen rejtvény: micsoda pazarlás, micsoda hazugság négy lábon járni, nappal két lábon, este pedig három lábon. És ez egy személy. A gyermek borát mindenre hívják, és élete küszöbén, idős korában járjon bottal. Mi, balett-táncosok, oroszok másképp

És nyilvánvaló, hogy az edzés jobb, alacsonyabb, mint az átlagember. Ale és mi nem menekülhetünk az emberek és Isten törvényei elől.

Egy fiatal balerináról lehet beszélni: nem lesz túl korán, de majd a jövőben, ha harcolsz, garnier leszel. Szia! Vegyük Darcy Kistlert – tizenhét éves, de már csoda, nem mondasz semmit. Nem kell megtanulnia az elméjét, már ismeri az elméjét. El kell kezdeni, mint Darcy, hogy minden indulást hívjanak, még fiatalon. A bo balerinák olyanok, mint a beat: kinyílik a bimbó, aztán a borok és a garni, és a következő bornap már nem alkalmas. Másnap újabb bimbó nyílik.

Buvay, kvity, amit látsz, fanyar illata. Néha erős, bódító szaguk van. Ale tse amatőrnek. Az egyik - mint például Diaghilev - illik a kék levél illatához, a kék színhez, másoknak nem. Tse yak іz uram: deyaki szereti a büdös urat, de utálom Roquefortot. Imádom a fiatal apát. Nos, grúz vagyok, de a Kaukázusban nincs szaga az apának. Van egy fiatal bárány jobbágy. A szentpétervári standunkon a sir bov határozott, yogo lamali volt, és megszórták szórással. Van otthonunk egy bárány jobbágynak. Mi yoga їli forró foltokkal, sós. És itt van a csodás sajt – csupa olasz parmezán. Nem a Yogo-t kell dörzsölni, hanem є, ale є, ha fiatal vagy - pezsgő ilyen, könnyekkel. A balettemberek pedig kedvesek, ha fiatalok.

Csajkovszkij, aki nem táncos, szintén viharos volt a fiatalság miatt. Miért jóga több, alacsonyabb siwe szőrös vagy zmorshki, mást dicsértek: chi, hogy az új erőkhöz jusson, és egészséges, hogy összerakja a zenét. Ülj le és írj

Megjegyzések - tse fizikailag, ez egy nagyon érzékeny dolog, saját tapasztalatból tudom. Csajkovszkij pedig nem könnyű jegyzeteket írni. Nyerj és sírj a szerzeményeid miatt, és ne aludj éjszaka. A zeneszerzőnek erős embernek kell lennie. Stravinsky cerozumiv, én is elkezdtem tornázni, különleges jogok. Vіn buv erős ember, Sztravinszkij, születéskor még kicsi is. Kevesen tudnak róla.

Volkov: Laroche sejti, miért fordult el Csajkovszkij a baletttől: a zeneszerző fantasztikus zenei drámát, ötféle operát akart kipróbálni Laroche Visztula mögött, „a világ, a baganki és a csodák birodalmában”. Laroche így folytatja: „A tsiomunál varázslatos világ szónak nem volt helye, tiszta tündérmese volt, pantomim, tánc, plasztikus csoportok által kifejezve. Laroche hozzáteszi: „Csajkovszkij nem tudja elviselni a balett realizmusát.”

Balanchine: Nem tudom, mit jelent – ​​realizmus a balettben. Cselekmény? Csajkovszkij bölcs ember volt, és jógo, jól zvichayno, egy kicsit csilingelve a balett cselekményét. Hiba komolyan a "Hattyúk tava" cselekménye elé kerülhet? Fogtak egy német mesét, és átdolgozták a baletthez: gonosz emberek, Rothbart, aki elbűvölte a lányokat, hattyúvá változtatta őket. Ideje barátkozni az ifjú hercegnek, hattyúlányba fullad, és bizony semmi jó nem sül ki belőle. Te bolond! Emlékszem, hogy a Mariinsky Színházban, ha a "Hattyúk tava" volt, akkor senkinek nem jutott eszébe semmi! A balett egész estés, így a balett felét a pantomim foglalta el: mindenki mozgatta a kezét. Mi, ba-

év, nyilván mindenki megértette, speciálisan megtanítottak minket, hogy kinek, mintha a kezükkel mutatnák: „Küldj azonnal, jön egy ember, aki...” És így tovább. Mindent a siketnémáktól vettek, a szótárukból. A balett emberek megmutatják, milyen süketek: budinok, földimogyoró stb. A szentpétervári balettiskolában a pantomimórákat mime-nek hívták. A mimikát pár lány készítette, sminkleckékkel egy időben. A tudomány célja. Tudom, hogy Szentpéterváron a baletománok különleges leckéket vettek, hogy megértsék, mi történik a színpadon.

Fokine úgy szavalta el nekem, mint a nagy Lev Ivanovnak a „Bájos furulyát” színpadra állítva. Sok a mimikai jelenet is. Ivanov bov a sumnivben, mintha gesztusokkal mutatná meg: "Hívd a bírót." „Hívjon” és „üljön le” – ez egyszerű. Mit szólnál, ha megmutatnád a bírónak? És miután a vaga kezével képeket találtak ki, az „igazság vagijának”! Tse OK vígjáték! Ha a közvélemény mindent komolyan akar mutatni, akkor nevetni fognak, bármi legyen is az. Egyelőre mindent elnézve minden ésszerűtlen volt. Kinek van rá szüksége?

Nem akarom pantomimnak hívni a vikinut. A mi színházunkban pedig van egy kis pantomim – például a „Harlekinade”-ban. De meg kell értened, mi volt régen, ha minden más volt. Porcelánt még mindig szégyelltem, és másként utaztam - hintókban. A pantomim a maga idejében csodaszer volt, mert végig kellett ütni, minden szereplőt ki kellett fejteni, hogy minden a végére menjen. De nagyon sok beszéd van a régi világban. Tegyük fel, hogy kék: úgy emlékszem, mintha fiatalkoromban csodálkoztam volna, "Caligari doktor kabinetje" -

fú fú! És nem is olyan régen, újra csodálkozva - nіsenіtnitsa, zovsіm netіkavo. Már nem szeretem a komikus sorokat. Ale Max Linder Emlékszem – vicces volt, lehet csodálkozni. Nemrég pedig ismét megmutatták Max Lindert – nem, nem vicces, unalmas. Ha harminc-valahány évesnél idősebb Hollywoodban voltam – ott tartottam különböző beszédet Goldwynnak –, illő volt, virágzott! És most még mindig tűnődöm ezeken a filmeken: talán, nіsenіtnitsa. Anya, hülye. Ha egyszerre újra eljuthatnék Hollywoodba – énekesen, nem lenne minden a régiben, mindent új módon, másként kellene megváltoztatni. Csak néhány western volt olyan, mint én korábban, és azok is olyanok, mint én. Lehetséges, hogy nincs bennük semmi. Bocsásd meg a dolgokat, semmi előítélet, a bűz nem olyan gyorsan öregszik. Nyugati csoda és gondolom: ah! hát itt van.

A balettnek varázslatra is szüksége van, így minden egyszerű volt. Azt akarom, hogy a közvélemény megértse, mire számítanak. Csak egy emlék kell: aki ma bölcsebb volt, az ma már nem bölcsebb. Ha Petipa kirabolta Esmeraldát, mindenki tudta, milyen a párizsi Szűzanya székesegyház. Nem kell bemutatnom a bulo jógát – megértettük a bulót. És most mindent meg kell mutatnod és mindent meg kell magyaráznod, de ez már nem balett. Csajkovszkij mondása: balettre menni a cselekményen keresztül – ez ugyanaz, mint az operába menni, recitativókat hallgatni.

Volkov: Csajkovszkij ezt írta: „Jön a balettzene fejlesztésének eljárása. A cselekmény összegyűjtése, majd bővül a színházi adminisztráció - bizonyíthatóan її anyagi lehetőségig - librettó; izzad

a koreográfus elkészíti a legjobb tervet jelenetekhez és táncokhoz. Ezzel pontosan jelzi, hogy a zene ritmusa, jellege, illetve maga a mértékek száma milyen. Csak egy zeneszerző jut el addig, amíg zenét alkot”.

Balanchine: Kiváló! Így gyakoroltunk Sztravinszkijjal. Ha egy zeneszerző balettet komponál, akkor fontosabb, hogy ne a cselekményt ismerje, hanem a zene ütemeit, ami a színpadhoz szükséges, az ütemeket ehhez. Ha Stravinskyhoz mentem Kaliforniába, de vin még él, dolgoztam az Orpheuson, együtt ültünk és megbeszéltük a balett pillanatát. Azt mondtam: "Itt kell de de de." Stravinsky pitav: "Miféle dozhini?" I v_dpov_v: "Khvilin chi kettő." Stravinsky mérges lett, és azt mondta: „Ez ostobaság. Biztosan akarom tudni. Ha whilina - egy zene lesz, ha kettő -, akkor másnak nevezzük. Lehet, hogy a tse szabad lesz és harminc másodperc? Az "Orpheus" az én ötletem volt, az enyém és Lincoln Kerstiné. Nyilván a jobb oldalon járt a fejem – ha profi vagyok, pontosabban adja meg Stravinskynak a feladatot. Különben a zeneszerzőt nem lehet gyakorolni. A kritikusok most összefutnak, mit lehet dobni Csajkovszkij „Hattyúk tava” című művében – egy boldog és tragikus, aki legyőzi a halált, vagy a halál legyőzi a halált. nem értek semmit. Tse minden nіsenіtnitsa. Én Csajkovszkij, én vagyok a rosszindulatú, minden ugyanaz volt. Adtak egy feladatot: ide zenei stílus kell, itt átmenet, oda adagio kell. Vin újrakeverte régi zenéjét. Mondjuk, Odetti és Siegfried adagiója a Hattyúk tavából – Csajkovszkij az Ondina című korai operájából vette át a zenét. Az „Ondina” boros, és fúj belőle, beszúrva a „Le-

mély tó". Csajkovszkij nem vetette magát a Garna zenére.

Volkov: Csajkovszkij elégedett volt a Hattyúk tava próbáival, amelyeket a Nagyszínházban tartottak; Ezt írtam a testvéreknek: „Tudva, milyen komikus volt rácsodálkozni a koreográfusra, aki egy hegedűtánc hangját egy nagyon átgondolt és lendületes pillantással rakta össze. Egy időben irigylésre méltó volt rácsodálkozni a táncosokra, táncosokra, mintha vigyorogtak volna a nyilvánosság előtt, és élvezték a stribati és a pörgés lehetőségét, kacsintgatva a "szent cipő" nyelvére. Csajkovszkij részt vett a produkcióban; a "Hattyúk tava" művésze az utolsó jelenet előtt sejtette a zeneszerző különleges érdeklődését: Tsya kép még hatékonyabban ment, elfoglalta Illich Pétert. Laroche azonban így értékelte a "Hattyúk tava" 1877-es, a Nagy Színház színpadán tartott ősbemutatóját: "Elmondhatom, hogy semmiképpen sem rajongok a kisbalettért. A jelmezek, dekorációk és autók nem ragadták meg a táncok bezmistovnostiját. Joden baletomán, anélkül, hogy a szólózásért megszerezné a sajátját és öt kreditjét. Tim gyönyörű bula volt a zene szerelmeseinek. A zenétől teletűzdelve Laroche ezt írta: „A Hattyúk tavon nincs mit tenni, csak annyi hangjegy van a zenéhez. Valószínűleg a cselekmény sivársága olyan lélegzetvisszafojtva süllyedt Csajkovszkijba.

Balanchine: A "Hattyúk tava" Nagy Színházban nem értették meg, hogy megbuktak. Pіznіshe meg akarta mutatni іz

balett a szuverénnek, és látva Csajkovszkijt, hatalmat adva a zeneszerzőnek, micsoda tettet tisztelünk a legjobb zene iránt. Csajkovszkij vіdpovіv: "Másik". Csajkovszkij halála után Lev Ivanov újra színre vitt egy újabb felvonást, majd maga Marius Petipa érkezett a következő előtt, és a Mariinszkij Színházban mutatták be a balettet. Az a bov grandiózus siker! Moszkva nem tévedett, hogy felrakta a „Hattyúk tava”-t, megtöltötték Csajkovszkij zenéjét, és a szentpéterváriak jól játszották.

Ide teszem a "Hattyúk tavát", ezzel próbálom menteni Ivanov fő gondolatait. Pétervári vagyok! Zvichayno, hozzáadtam valamit, kicseréltem a morzsákat, és nagyobb lettem, és az összes jógo leszállt, Ivanova

Lev Ivanov buv, úgy tűnik, egy extravagáns személy, a pétervári típusú. Sörgazdag, Petipa előtt halt meg, gazdagon fiatal akart lenni egy újért. Ivanovot még nem fogtam meg, de meg fogom érteni, hogy nagyszerű ember voltam. Táncoltam Yogo "Bájos fuvolájában".

Igyekszünk nem elhúzni a „Hattyúk tava”-t, hogy Csajkovszkij zenéje úgy szóljon, mint mindenki más. Aztán Oroszországban és Európában a "Hattyúk tava" lassan összeomlik, egyetlen táncos sem fél, hogy felnő. Például egy orosz tánc: ott kell látni a megfelelő orosz szellemet. És a natomist a színpadon, mint egy serpenyőben, csak zasinayut útközben. Tse nem helyes.

Volkov: Ha 1890-ben Csajkovszkij „A szép alvó” című balettjét mutatták be Szentpéterváron Marius Petipa rendezésében, a közönség fenséges sikere volt; Gondolom, ezekben a napokban a „Hello”-helyettes a szentpétervári polgárok egyedül voltak: „És te

"Szépen fogok aludni"? Az újságokban, mint mindig, Csajkovszkijt kísértették: "A jógozene tapintatlannak nevezhető." A „Peterburzskaya Gazeta” riportere megelégedve a szójátékával így folytatta: „Tündérmese gyerekeknek és öregeknek, akik a gyerekeskedésbe estek... De a balett, ahogy én értem, lehetetlen! A közönségteremben a zenét néha "szimfóniának" vagy "melankóliának" nevezték. A kritikusok azt írták, hogy a "Csipkerózsika" az orosz és a francia rossz keveréke.

Balanchine: Azt már elfelejtették, hogy a klasszikus balett nem orosz művészet, hanem francia és olasz. Mint például a kerítés. Nyilván lehetséges, orosz vívóbajnokok, de ez nem jelent semmit. Csodáld meg a táncosok öltözködését – minden Franciaországból és Olaszországból érkezett. І francia lexikonunk. Igaz, az oroszoknak csodával határos módon sikerült, erre a császár nagy filléreket adott a balettnek, és Európa legjobb tanárait írta. De szerintem az a balett nem kifejezetten orosz.

Nyilvánvalóan vannak balettek a "Konika-Gorbunka" kshtalt - ott van Oroszország történelme, a táncosok orosz jelmezben járnak, orosz táncokat mutatnak be. Є th іnshі balettek іz orosz táncok. Ale, mondjuk, egy grúz együttes jön Oroszországból - a bűz nem az orosz trepakot táncol, hanem a grúz táncokat. Az ukránok ukrán táncokat hoznak. De nem mondjuk, hogy a tánc ukrán vagy grúz művészet. Tehát a klasszikus balett virágzik Oroszországban, mert a császár közbenjárása az udvarnál, de ez nem jelenti azt, hogy a klasszikus balett orosz

miszticizmus. Az oroszországi jak különösen most kezdett félni a balettjaktól.

Csak a táncokat, történetek nélkül ma már nem dicsérik Oroszországban, ott csodálatosan hívják őket - „formalizmus”. Ha a balettünk 1962-ben Oroszország előtt ment volna, énekeltem, büdös legyen, hogy féljünk attól, amitől félünk. Jöttek az újságírók: „Mit mutatsz? Nem teheted meg! Aje balett – nem kevesebb, mint egy tánc! Jöhet a történelem!” Їm obov'yazkovo bulának történelemre volt szüksége. Történelem nélkül a bűzt tisztelik, ami nem jó. – A cselekmény nem lehet! És milyen cselekmény? Mi a "Hattyúk tava" cselekménye? Nos, a herceg kijön egy tollal egy köpenyen, az egész cselekményből.

Úgy tűnik, a bűz: "A" Hattyúk tavától "jók vagyunk - ez egy klasszikus." A bűz nem tudja színpadra vinni a parasztokat, vagy a Hattyúk tavánál mutathatják be a forradalmat. Az új balettjeiknek pedig sok cselekménye van. Є navigálj balettet a kínaiakról: mint egy kínai-szarlány, egy kapzsi ember, figyelmen kívül hagyva a többi kínait. Jönnek az orosz tengerészek, rágalmazzák a kínaiakat. És elragadtatott bűz javít tánc! Glier zeneszerző rémálomszerű zenét írt ehhez a baletthez. Az oroszok Yabluko dalának közelében táncolnak. Vіn ugyanaz tsyu pіsnyu vkrav, tse új boulo. Ugyanaz az odesszai zene Előttünk odesszai sanzonok jöttek Pétervárra és énekeltek. Emlékszem, egy ilyen Savoyarov tsіkavі dalokat énekel: "Alyosha, sha, vedd le a pіvtont lejjebb ...". Abo "Bubliki": "Nincs az idő, boldogtalan vagyok, privátban kereskedek - elrontod ...". І "Yabluchko" híres - Odesszából származik. A Tsya dal népszerűbb volt az újra

mindannyian aludtunk: „Ó, alma, hova mész? Igyál egy italt a Chekában, ne fordulj meg! Az Összoroszországi Csekában igyon egy italt - a Radyansk v'yaznitsaig. És Glier, akiből forradalmi táncot alkotott.

Volkov: Fedir Lopukhov, mint Oroszországban legjobb fahіvtsіv Petipa koreográfiájához azt írja, hogy „amikor a „Hattyúk tava” és a „Csipkerózsika” szétválik, a gondolatok különbségét okolják – e két koreográfiai remekmű közül melyik kapja meg a kiválóság pálmáját. Látom a "Slyachіy krasuni" címet", - fekteti le Lopukhov.

Balanchine: Teljesen jóban vagyok Lopukhovval: először a "Szépség álmát", majd a "Hattyúk tavát" fogom. A Csipkerózsika baletthez illő librettóját maga Petipa és a Vsevolozsszki Császári Színház igazgatója írta. Vszevolozsszkij egy franciához akart hasonlítani, serpenyőt akart nyerni, szeretett egy portletet, egy beszéd körítését. Vszevolozsszkij jobb helyzetben van Csajkovszkij előtt. Tse on yogo klopotannya III. Olekszandr császár elismerte Csajkovszkij lányának háromezer rubel folyós nyugdíját. A "Slyachoy krasuni"-hoz Vsevolozhsky a Perrault francia mesét választotta: a gonosz Carabosse tündér megmenti Aurora hercegnőt, ezért segítünk Vágy hercegnek, hogy segítsen egy másik tündérnek, jónak, hogy az élet felé forduljon. Mindennek móka lesz a vége.

Biztos vagyok benne, hogy a cselekmény nem fontos a "Csipkerózsika"-ban, de Petipa Lopukhov fontos táncai inkább sétához hasonlítanak: "A Csipkerózsika" - gyémánt tiszta víz. Lopukhov volt a legokosabb ember, ő volt az első, aki feltalált

vegyük: "táncos szimfónia". belefogtam valami újba. Lopukhov elővette Beethoven Negyedik szimfóniáját, és színpadra állította a „Svetobudovi Vech” című balettet. Lopukhov ezt mondta: a szimfonikus zene előtt nem lehet ilyen rossz cselekményeket kötni, semmi sem jöhet ki. Isadore Duncannek nem volt semmije. Először is, Fokine nem nyer, ha elviszi Rimszkij-Korszakov Seherezádéját és Liszt Prelúdiumait. Ki kell találnia a cselekményt, meg kell tennie dekorációk és díszes jelmezek nélkül. A táncos teste a fejhangszer, ez látható. A díszítés helye a fényváltozás. Lopukhov azt mondja: "Előre - Petipa!" Ezért a tánc csak a zene segítségével lóg. Az a bula most látszott, Lopukhov táncszimfóniája. Mindannyian tőle vettük a sorsukat – vetett ránk Lopukhov. Vidámak voltunk, fiatalok. Az öregek nem akartak részt venni Lopukhov produkciójában. Senki sem akarja! És elérkeztünk az újhoz, a vin buv rádiumhoz. Lopukhov jó zenész, csodálatosan metszett a gitáron. Yogo nővére, egy balerina összebarátkozott John Maynard Keynes-szel, a híres angol közgazdászsal.

Volinsky kritikus mindannyiunkat megtámadt, jobban, mint mi tiszteltük önt, hogy baletomániában vesz részt. Lopukhov a Mariinsky Színház balettcsoportja volt, Volinszkij pedig jógázni akart. Volinszkij kritizált engem, Lopukhovot a "Nagy Szvetobudoviért" zúdította. Fontos a gyakorlás, ha nincs mire büszkének lenni. Nemrég olvastak, ahogy Mikhailo Mikhailov leírja korai számomat, a „Sumny Waltz”-t Sibelius zenéjére. Vin helyesen írja le. Összetörtem "Sumnyt

keringő" különösen Lady Ivanova számára. Emlékszem, hogy Lida, miután elégedett volt velük, győztesen ünnepelte a jógát. És akkor elkezdesz gondolkodni: talán, csak egy pillanatra, mire volt jó? Lehet, hogy minden rossz? És kivel lehet elégedett?

Csajkovszkij pincészetének tengelye elégedett a Laroche-val. Ha a fiatal Csajkovszkijt egy évvel a konzervatórium vége előtt összetörték, Laroche az első lapra ezt írta: "Te egy nagy tehetség vagy, az orosz zene ihletője." Viccesen hangozhat, ha az egyik legény azt mondja a másiknak: „zseni vagy”; de ha kétségei vannak, de ne sérüljön meg, senki sem akar segíteni! Csajkovszkij többek között nem vesztette el magát a borgban: Laroche-t kritikussá változtatta. І oskolki Laroche buv ledar, Csajkovszkij jógastatisztikát ír le Laroche után - Laroche diktálásával! És így segített Laroche-nak híres orosz zenekritikussá válni

Itt, Szentpéterváron rendkívül értelmes emberek voltak – mondjuk Volodya Dmitriev művész, akivel együtt kiraboltuk Toller „Eugen the Boldogtalan” című dalát az Akadémiai Drámai Színházban. Dmitriev színész akart lenni, miután a legnagyobb Vsevolod Meyerholdnál tanult. Egyszerre sokan elfelejtik, hogy Meyerhold már a forradalom előtt is híres rendező volt, dolgozott a birodalmi színházakban, operákat állított színpadra a Mariinszkijban. Részt vettem Gluck Orpheuszának jógaprodukciójában. A balett rész Fokіnnak köszönhető. Az ötlet az volt, hogy a közönség nem tudta megérteni, hogy a balettcsapat a színpadon van-e, és a kórus - nem volt elég egy másikba bemenni. Túl hangos volt, az előadás nagy sikert aratott. Pozíció-

Nos, részt vettem Sztravinszkij „The Nightingale” című operájának próbáin, például a Mariinszkij Színházban Meyerholdot készítettem elő. Csodálatos volt. Minden navpak volt, Orpheusnál lejjebb. Az „Orpheában” ez adott volt, mindannyian táncoltak, énekeltek, a „Csalogályban” pedig a szólisták hangok szerint énekeltek a padon ülve, és dörmögött a pantomim csámcsogása. Meyerholdnak a Nightingale újításairól senki sem veszítette el a tiszteletét, mert még akkor sem a színházon múlott: a jobb oldalon éppen a bolsevik felkelés után nem volt semmi. De tisztában vagyok a zenével, az jobb, ha Gyjagilev felszólított, hogy tegyem fel Stravinsky „Song of the Nightingale” című számát, hirtelen felnéztem.

Dmitriev csekély, jobb nálam. Yogo apja a Radjanszk nagy főnöke volt, annak a Meyerholdnak, aki mindannyiunkra kiabált, megvédte Dmitrijevet és magához vette Yogót művésznek. Az egyik p'єsі Dmitriyev egy zongorát akasztott az égbe. Senki sem bölcs, most a zongora az égben van, de Meyerholdnak illett.

A művészek közül azt hiszem, Yakulov - a yogót úgy hívták, mint engem, Georgesnak. Dmitriev meglehetősen titkos személy, movchasna. Yakulov, navpaki, szerető kunuti, dicsekedj. Nyerj sok sört, szívj sokat, szeresd a nőket. Úgy tűnik, Dmitriev Sztálin híres színházi művésze lett. Yakulov fiatalon meghalt, és megfeledkeztek róla, de csodaművész volt. Gyagilevéknél, miután megtervezték Prokofjev „Acélhurok” című balettjét, amely egész Párizst megingatta, vörös zászlót intettek a színpadon. Іz Yakulovim bulo cіkavo rozmovlyat.

Boris Erbshtein művész segített tovább, és a kritikusok közül Jurij Slonimsky. Slonimsky, hogy jobb legyen a balett, tanulj meg tőlem magántáncórákat venni. Még egy értelmes embernek örülhetne, Ivan Sollertinskynek. Vіn tsіkavivsya és zene, і balett. Sollertinsky temperamentumos beszélő: a legrövidebb órában sietett több szót kimondani. Ugyanakkor fulladás, zaїkavsya és egyszeri zihálás közben megjelent: „pshі-pshі-pshі-pshі”. Túl hangos volt ahhoz, hogy hallja. Sollertinsky nem próbálta perekonati - csak vyslovlyuvav a szempontból, És te jó neki, az Ön számára, hogy baiduzhe. Sollertinskyt Lopukhov Táncszimfóniájával tüntették ki. Olyan voltál, mint az elképzeléseim a balettről. Vіn tudván, talán húsz mov. Egyszer Sollertinsky megmutatta a jegyzetét: az összes jegyzet régi portugál enyém volt, hogy senki se értse.

Nagy elme minden golyó, mozogjon és menjen a sebhez. Sok kabócát elhallgattunk, de mi történt? Egy fillérünk sem volt, egy óránk sem volt – nem történt semmi. Nem történt semmi. Nos, talán.

Fiatal balettnek hívtuk magunkat. A nagyszerű pas de deux-t a Csipkerózsika zenéjéhez készítettem Shura Danilovának. Jómagam táncoltam belőle. Korábban találtam ki a tse de de sche-t, ha az iskolában kezdtem. És ez így ment: elcsodálkoztam a "Csipkerózsika" régi partitúráján a Mariinszkij Színházban. Ott nem sorban mennek a számok, mintha a cselekményt követnék, hanem egyszerűen az értelmetlen zenét. És csodálkozom – bömbölöm: egy másik felvonásban van hegedű.

új szóló - ragyogó gazdag! Csodálatos zene – a csutkától a végéig. Az ilyesmi nagyszerű – szerintem öt-hét hvilin. Csajkovszkij a szólót Leopold Auernek, a híres hegedűművésznek, a császári színház szólistának írta. A Mariinsky Színházban pedig kidobtak minden zenét, egyáltalán nem játszották. Petipa meghalt, és senki más nem tudta, most ilyen hosszú idő kell a hegedűszólónak. Lopukhov, aki megmutatta, hogy Mikola Szergijev, a Mariinszkij Színház balettvezetője, bo, bachite, még egy szünet, elég zene, hogy emlékezzen a tájra.

Lopuhov még Szergijevre is ugat, Yogót középszerűnek nevezte. Szerintem a Sergєєv buv nem középszerű, hanem egyszerűen tehetségtelen. Amint felteszem a "Dream"-et, következik az obov'yazkovo szünete. Ez egy zseniális hegedűszóló, amire a hegedűsök igénylik a koncerteket. Így örültem Nathan Milshteinnek.

A Csipkerózsikában sok zene van, egy egész vászon. Csajkovszkij talán, és nem akart írni, de Petipa remekül nézett ki. Amikor Csajkovszkijnak írtam, mondjuk: kell a kódi zenéje – él, kilencvenhat ütem. Abo: a spіv ptah – húsz chotiri ütem Abo vimagav vіd Csajkovszkij: „a kiadós aratás nyolctól tizenhat ütemig” chi-változatok yakіs. I tengely Csajkovszkij hozzáadás, hozzáadás, wikidaving. Deyakі shmatki Csajkovszkij navit nincs hangszerelve, a bűzt csak a zongorára írták.

A Csipkerózsikának például olyan címei vannak, mint egy apoteózis, a „Vive Henri Quatre” című zenei himnuszhoz. Tse

egy régi francia dal, mint a hártya. Az apoteózis előtt pedig Csajkovszkij írt egy mazurkát, de Petipa felkérte, hogy komponáljon zenét nagy alkalmakra, így mindenki vágtatott. Vágyva Petipa után, hogy Csajkovszkij írjon még egy vágtát. A viishov ale galopp lényegtelen, szellő, így nem a jógát rakták belénk a Maryinskynél, hanem egyszerűen átmentek az apoteózisba egy mazurka formájában. Ha Diaghilev 1921-ben Londonban színpadra állította a "Csipkerózsika"-t, a "Csipkerózsika" néhány darabját a Stravinsky Orchestra-ban énekelte. És ekkor Diaghilev beletette az egész vágtát. Mégis jobb vágta nélkül.

A "Csipkerózsika"-ban Aurora hercegnő és Desire herceg a főszereplők, és valójában Carabosse tündér a leggonoszabb. A Mariinszkij Színházban játszott szerepemben egy csodálatosan karakteres Chekrigin táncos szerepel. Belefáradtam, őrzöm a lashtunkivs miatt: felvettem neki egy köpenyt, hogy táncoljon, először társat. Akarom, ha újra éneklem: "Szépen alszom." Jóban vagyok Lopukhovval, ami a legjobb a Giselle után a régi balettekből. Petipa értelmes ember volt – ő volt az első balettember, aki megértette, hogy Pjotr ​​Illics Csajkovszkij zseni. Ez nem olyan egyszerű: a zeneszerző még él, nem illik a nyilvánossághoz, nem illik a kritikusokhoz. És Petipa sejtette. Jól értettem, hogy a „Csipkerózsika” zenéje gyönyörű, boldogító, és a hullámokon en denors koreográfiáját ihlette – fellobbant. Nem volt könnyű: Csajkovszkij előtt megismerni a saját elmédet. Petipa alakította Csajkovszkij stílusát a balettben.

Narazi már senki sem tudja, hogyan kell helyesen írni a „Slyuchu” szót. A balettszínházak szerte a világon mohón ódzkodnak – nem értik, mi az, semmi sem bánja őket. Itt, Oroszországban, a Mariinszkij Színházban csodálatos módon színre vitték a Szép alvót. Lebegett a fátyol, a színpadon tömegek voltak, Kosztyantin Korovin robotjai fényűző jelmezekbe öltöztek - a mi óránk tisztességesen felöltöztették a táncosokat, minket, gyerekeket, csodával határos módon felöltöztetnek. A jegyfüzérekből keringő kezdett harminckét pár, majd Petipa tizenhat pár gyereket mutatott be. A vishikovok táncoltak a folyosókon, mi, gyerekek pedig ezeknek az élő folyosóknak a közepén táncoltunk, ahogy a táncosok füzérrel világítottak meg minket. Aztán az emberek elhagyták a színpadot. A bűz füzéreket hordott. Az asszonyok követték őket, mögöttük mi, gyerekek, macskákkal a kezükben. A közvélemény megőrült.

Ha a "Csipkerózsika" premierjét Mariinsky-ban készítették elő, akkor több mint ötvenezer rubelt költöttek a szekrényre - nagy összeg! És yakі volt egy díva és egy charіvnі átalakulás! Ez egy nagy tündérmese volt. Az „Álmodozó szépség" gazdag látványt nyújthat. Ilyen jog gazdag a színházi adminisztrációban. Oroszországban yakby ott voltam a poshannál, csinálhattam volna jó dolgokat, ott egy fillért sem csaltak. És itt Csajkovszkij Amerikájában senki sem érti. Ez egy ilyen nemes zene! És їm baiduzhe. Mert a csúnya dolgok bűze nem szólhat a francia vagy a német mesékről, sem az orosz zenéről. Minden, amivel nem törődsz, „elég jó” nekik. És ha jobbá teszed, akkor nem fogod tudni, mennyivel jobb.

Petipa "szép alvása" zseniálisan jött ki. Ale, nyilván ha felteszem az "Elalszom a szépet"-et, az nem csak Petipa megismétlése lesz. Lesz még néhány ötletem, saját ötletem. Kíváncsi vagyok, Petipa melyik tánca illik napjainkra, és melyik nem. Én, imovirno, meg kell dolgozni a változás mellett, gyors, javított. A balett egy múzeum, ahol százkétszer lóghat egy kép. A Navit képet óránként meg kell tisztítani. Mintha remegne – її restaurálj, de a bőrmúzeumban vannak olyan termek, ahol az emberek nem akadnak ki, csak bámulnak: "Á, de unalmas itt, messze járunk." A balett nem tud így élni. Ahogy a baletten az emberek unatkoznak, megszűnik a bűz a jegyvásárlástól. І színház, akkor csak tudja.

Csajkovszkij három balettet hozott létre - "Hattyúk tava", "Csipkerózsika" és "Luszkuncsik" - az orosz klasszikus zene csodálatos hódításai, mélyen innovatív alkotások, amelyek az orosz balett távoli fejlődését jelezték. Csajkovszkij is szerette a koreográfiát és a razumiv її sajátosságait.

Csajkovszkij, aki szereti a balettet és ismeri a jógát, kész volt megvárni a Moszkvai Nagyszínház igazgatóságának javaslatát, hogy írjon zenét, mielőtt a „Hattyúk tava” című balettje 1875-ben készült. Tse buv yogo először dosvіd a balettzene galériájában. A következő balettművek - "Álmodozó szépség" és "Luskunchik" - szintén a színház (Pétervár) nevére íródtak, de láthatod más sorsok a zeneszerző élete és munkássága.
Már a "Hattyúk tavában" Csajkovszkij zdіysniv dokorіnnu reformja a balettelőadást, aminek meg kellett volna változtatnia a zene szerepét. Csajkovszkij számára a zene a fő alkotóelem, amely meghatározza az egész kilátást. Csajkovszkij különböző táncszámok helyettese költői és teljes tvir-t alkotott, alárendelve a lírai cselekmény fő gondolatát.

Csajkovszkij vikárista balettjeiben hagyományos balettformák jelennek meg, de új nagy zmistet ihletett beléjük. Ezzel az újban a lírai tánc alapja egy nagyszerű jelenet-párbeszéd lett, így a tánc-duett címei. A borok ezen epizódjaiban a csodálatos lírai zenét létrehozva feltárult a cselekmény mélységes belső lényege. A zeneszerző nem mozdult bele a klasszikus vagy karakteres táncokba, hanem szervesen beépítette a cselekmény kialakításába.

Csajkovszkij balettjeiben még fontosabb a "dance-diya" cucc, amely minden más formába ékelődött. Nagy keringők és egyéb számok, de bere a corps de balett sorsa, Csajkovszkij elképzelhetetlen művészi magasságba emelkedett. Nareshti, Csajkovszkij pantomimját különböző zene kíséri a parketten, így a táncosok mimikája, gesztusai csak illusztrációk, még ha a háttérben a zene is szerepet játszott.

A balettzene a nagyszerű és gazdag tehetségű zeneszerző egyik oldalát mutatta meg, aki nem ismerte a más műfajok alkotásaiban széles körű megtorpanást - csodálatos bűntudatot a fantasztikus képek jelenlétében. Csajkovszkij mindhárom balettje mese alapján készült.

Humanista balettművész lévén a legnépszerűbb népmesék cselekményei mély filozófiai jelentőséggel bírnak. A bájos balettek hősei Yogo szemében élő, valódi emberek voltak, akik nagylelkűen ajándékozták meg őket lelkükkel és emberérzetükkel.

Az 1970-es években Csajkovszkij hátat fordított a balettnek. Tse bulo "Hattyúk tava". Valójában a nagy orosz zeneszerző Csajkovszkij előtt élt, és soha nem sietett a balettek létrehozásával. Csajkovszkij Pisovja gazdagon távoli volt, balettpartitúráit a zenei képek valódi szimfonikus kidolgozásával telítette, harmonikus pszichológiai állapotot épített ki. Mindhárom balett - "Hattyúk tava", "Csipkerózsika" és "Luskunchik" - tündérmeséken alapul. Ezt az elvet követve a zeneszerző különböző forgatókönyveket választ. Csajkovszkij balettjei összetéveszthetetlenek, újdonságnak számítottak a színházi gyakorlatban ebben az órában.

A "Csipkerózsika" és a "Luskunchik" megjelenésével új jelenség alakult ki - Csajkovszkij balettszínháza.

„Álmodozó szépség” balett – I.A.Vsevolozhsky és M.Petipa forgatókönyve Ch.Perro meséihez. Létrehozási időszak - 1888 eleje sarlóhoz 1889 p. A színpadra állítás és a librettó ötlete az Imperial Theaters I igazgatójában rejlett. A. Vszevolozhsky. A rendeletterv-forgatókönyvet a 19. század híres koreográfusa, M. Petipa dolgozta ki. A balettzene az 1888-as időszak nagy szüneteiben alakult ki. 1889. május 26-án. A cselekmény fő konfliktusa két erő között zajlik: a Lilac Fairy és a Carabosse Tündér között. Kozmikus motívum az alváshoz - a szépség viccei, az életre ébredés - remekül fejlődik Csajkovszkij zenéjéből. A "Slyachіy krasuni"-ban az "elmúlt korszakok" műfajai győztek (régi táncok szvitje a II. d.-ből, sarabande a III.-ból); műfaji stilizációk, azaz számok beemelése „a XVIII. századi stílusban”. (A cselédlány táncai és oldalak a II. napból, utolsó Apoteózis). Siker balett mav bezsterezhny. Annak a kukucskáló körútnak a kritikusai ugyanabban a hangulatban voltak, ugyanabból az osztályból.

A "Hattyúk tava" című balett egy nagyszerű balett 4 felvonásra. Az imovirno libretót maga Csajkovszkij állította össze, talán V. P. Begichov és V. F. Geltser részvételével. Elképzelhető, hogy a romantikus cselekmények librettóként használhatók: egy német író tündérmese a "Hattyúvá válás" Múzeumba, valamint Lamotte-Fouquet - Zsukovszkij "Ondine". Tvіr zene közel állt a rock szünetekkel. A partitúra elkészülte után Csajkovszkij egy „Orosz tánc” számot írt P. Karpakova balerina, a balett főszereplője, Odetti javára. Néhány órával később, ideális esetben Sobeshchanskaya balerina javára, megírták a Pas de deux of Siegfried és az Odile a III. felvonást. A premierre a Moszkvai Nagy Színház színpadán került sor 1877. február 20-án.

Újdonság az orosz balett számára, Siegfried herceg képévé vált. Az orosz balett alkotásaiban a főszerep a hős emberképe (és nem csak tánca), aki megpróbáltatásokon, szenvedéseken megy keresztül, aki viklikoszt dob ​​és küzd a kohannyájáért. Siegfried képe lefektette az orosz nemzeti balett gazdag hagyományait.